Közgyűlést és konferenciát rendezett a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete



„A PhD fokozat megszerzése a tudományos pályafutás első jelentős állomása, a munkát azonban egész életünkben folytatnunk kell” – fogalmazta meg Prof. Dr. Sárkány István ny. r. vezérőrnagy úr, az RDOE tiszteletbeli tagja, az NKE professor emeritusa, a Rendőrtiszti Főiskola korábbi rektora, amikor 2016. május 18-án köszöntötte a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete 2016. évi rendes közgyűlésének résztvevőit.

Sárkány professzor úr azt tanácsolta a doktoranduszoknak: merjenek mindig kérdezni, nehogy a túlzott önbizalom csapdába csalja őket. Ha a választott téma kapcsán ez nem is mindig könnyű, módszertani kérdésekben akkor is általában nagyon sokan tudnak segítő kezet nyújtani. Felhívta a figyelmet: az évente egy-két alkalommal megrendezett tudományos rendezvények arra is kiváló alkalmat nyújtanak, hogy ki-ki lemérje saját előrehaladásának mértékét, összevesse teljesítményét doktorandusz társaiéval, ezzel saját munkássága elé is tükröt tarthasson.

Ezt követően a közgyűlés megkezdte munkáját. A tagok elfogadták a napirendet, majd sor került az Egyesület, az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság éves beszámolójára, illetve a közhasznúsági melléklet és az éves költségvetés elfogadására.

A közgyűlés megválasztotta az Elnökség új tagjait (Girhiny Kornélt, Molnár Ákost és Szendi Antalt), valamint megújította a tiszteletbeli tagok megbízatását is.

A közgyűlést követően az Egyesület hagyományosan tudományos tanácskozást tartott, „A rendészet aktuális kérdései” címmel.

A konferencia nyitóelőadását Prof. Dr. Kerezsi Klára, az MTA doktora, az NKE RTK Rendészetelméleti és -Történeti Tanszékének egyetemi tanára, az NKE Rendészettudományi Doktori Iskolájának vezetője tartotta meg „Rendészeti doktori képzés Európában” címmel. Előadásában bemutatta az Európában jellemző rendészeti képzések sajátos típusainak egész palettáját.

Erdősi Péter Máté, az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola hallgatója a „Vezetői személyiségjegyek és szervezettípusok vizsgálata információbiztonsági aspektusból” címmel tartott előadást. Rámutatott, hogy információbiztonsági szempontból minden szervezet kockázatokkal néz szembe, ennek mértéke azonban jelentősen függ a szervezet jellegétől is.

Fejes Erik, a PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskola hallgatója, katonai ügyész „A véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó rendelkezések a 16-18. századi hadi regulákban” témájában tartott referátumot. Rámutatott, hogy bár a tiltott cselekmények egy jelentős része a későbbiekben továbbélt, a szankciórendszer viszonylag differenciálatlan volt, figyelemmel arra, hogy a vizsgált időszakban szinte minden tilalmazott cselekményt halállal büntettek.

Orbán József, a PTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola hallgatója „A követéselmélet néhány kriminalisztikai kérdése” bemutatására vállalkozott. Előadásában utalt rá, hogy a vizsgált kérdés igen aktuális, mert az elmúlt időszakban objektumok, személyek követésének igénye elementáris erővel merült fel (pl. a migrációs helyzet kapcsán).

Horváth Orsolya pécsi doktorjelölt „A tetemkereső kutyák szerepe a büntetőeljárásban” címmel tartott előadást. Referátumában elmondta, hogy indokolt lenne a terminus technikusok körében megfelelően elhatárolni a kereső és az azonosító kutyák tevékenységét.

Frigyer László, az NKE RTK Kriminalisztikai Intézet tanársegédje „A szolgálati kutyák alkalmazási lehetőségeinek jelentősége és a szabályozás egységesítésének hiánya a rendvédelmi szervek vonatkozásában” című előadásában hangot adott azon véleményének, hogy a szolgálati kutyákat a jelenleginél sokkalta szélesebb körben, a rendészeti szervek számos feladatának teljesítése során volna indokolt alkalmazni.

Farkasné Halász Henrietta, az NKE RTK Kriminalisztikai Intézet tanára „A környezeti jog egyes aktuális kérdései” című előadásában több érdekes jogeset bemutatása közt elmondta, előfordult a bírói gyakorlatban olyan eset is, amikor az első fokon természetkárosítás miatt elítélt terheltet utóbb a Kúria a kerettényállást kitöltő uniós szabályok megváltozása miatt felmentette.

Amberg Erzsébet, az NKE RTK Büntetőjogi Tanszékének tanársegédje „A büntetőjog a migrációkezelés eszközrendszerében” címmel aktuális áttekintést adott a migrációs helyzet kezelése és a büntetőjog ultima ratio jellege kapcsán.

Végezetül Győri László, az NKE RTK Kriminalisztikai Intézet tanára „A számítástechnikában rejlő lehetőségek a felismerésre bemutatás során versus jogi szabályozás” című előadásában vázolta a kriminalisztika egyik sajátos eszköze alkalmazásának lehetőségeit

A konferencia levezető elnöke, Dr. Sivadó Máté PhD, rendőr őrnagy, az NKE RTK Kriminológiai Tanszékének tanársegédje, az Egyesület korábbi tagja hangsúlyozta, hogy a konferencián magas színvonalú előadások és hozzászólások hangzottak el, melyek érdemesek lehetnek arra, hogy a jövőben akár írott formában is hozzáférhetővé váljanak az érdeklődők számára.