Közgyűlést és konferenciát rendezett a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete



„A képzelőerő mindennek az alapja. Ez az, ami bepillantást enged a jövőbe” – Albert Einsteint idézte Dr. Nagy Judit r. őrnagy, mb. tudományos és nemzetközi dékánhelyettes asszony, amikor 2015. május 21-én köszöntötte a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete 2015. évi rendes közgyűlésének résztvevőit.

A dékánhelyettes asszony örömét fejezte ki az iránt, hogy a rendészettudomány egyre inkább kiemelt figyelmet kap. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az Egyesületnek vannak tagjai a rendvédelmi szervek minden ágából, akiknek a publikációi rendszeresen megjelennek különböző folyóiratokban. Biztosította az Egyesület tagjait arról, hogy munkájuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának vezetése részéről mindig kiemelt figyelmet élvez.

Ezt követően a közgyűlés elfogadta a napirendet, majd sor került az Egyesület, az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság éves beszámolójára, illetve a közhasznúsági melléklet és az éves költségvetés elfogadására. A közgyűlés június 1-jei hatállyal az Egyesület Felügyelő Bizottságának elnökévé választotta Dávid Ferenc urat, a Nemzetbiztonsági Intézet tanársegédét. Ezeken felül az Egyesület elfogadta az Alapszabály módosítását.

A közgyűlést követően az Egyesület hagyományosan tudományos tanácskozást tartott, „A rendészet aktuális kérdései” címmel.

A konferencia nyitóelőadását Dr. habil. Pap András László egyetemi docens, az MTA doktora tartotta meg „A gyűlölet-bűncselekmények elméleti és gyakorlati problematikája” címmel. Előadásában elmondta, hogy a gyűlölet-bűncselekmények témája még a szakmán belül is sokak számára ismeretlen terület, azonban a politikában és a médiában gyakran előkerül, így érdemes vele foglalkozni.

Girhiny Kornél, az NKE RTK Kriminalisztikai Tanszék tanára a „Gondolatok a távoli személyazonosítási alaptechnikák rendőrségi alkalmazásának lehetőségeiről” címmel tartott előadást, melyben többek közt azt vizsgálta, hogy ha egy személy a nyomozásban nincs jelen, akkor hogyan állapítható meg „a távolból” a személyazonossága.

Horváth Orsolya pécsi doktorandusz hallgató „Az emberi szag mint biológiai anyagmaradvány forenzikus azonosítási lehetőségei” címmel tartott előadást. Kutatásában azt vizsgálta, hogy beszélhetünk-e egy olyan jelenlegi módszerről, eljárásról, ami megfelel a forenzikus szakértés követelményeinek.

Farkasné Halász Henrietta, az NKE RTK Kriminalisztikai Tanszék tanára „A környezeti bűncselekmények egyes eljárásjogi kérdései” című előadásában kiemelte, hogy a téma kifejezetten kriminalisztikai szempontú szakirodalma csekélynek mondható és más klasszikus metodikai témáktól eltérően nem áll még rendelkezésre kidolgozott szakmai háttéranyag, ugyanakkor az olyan korábbi esetek, mint például a vörösiszap-katasztrófa, azt mutatják, hogy szükség van arra, hogy ezzel a témával behatóbban foglalkozzanak.

Dávid Ferenc, az NKE Nemzetbiztonsági Intézetének tanársegédje előadását „Biztonságpolitikai hangsúlyok a nemzetbiztonsági szférában” címmel tartotta meg. Elmondta, hogy a biztonságpolitika térben és időben változó jelenség, ezért meg kell állapítani a hangsúlyokat, amelyre a nemzeti biztonsági stratégiák folyamatosan törekszenek.

Végezetül Bói László, az NKE RTK Kriminalisztikai Tanszék tanára „A vagyonvédelem múltja és jelene” címmel igen érdekes történeti áttekintést adott az ókortól egészen napjainkig. Előadásában az egyszerű záraktól a legmodernebb intelligens rendszerekig terjedően mutatta be a vagyonvédelmi megoldások fejlődésének ívét.

A konferencia levezető elnöke, Dr. Szabó Andrea pénzügyőr alezredes, tanszékvezető egyetemi docens, Egyesületünk korábbi tagja hangsúlyozta, hogy a multidiszciplináris jellegű előadások színvonalasan mutatták be a rendészeti doktoranduszok legújabb kutatási eredményeit.